Előzetes bejelentés nélkül Brüsszelbe érkezett szerdán reggel Volodimir Zelenszkij. Az ukrán elnök a NATO védelmi minisztereinek találkozójára időzítette látogatását, de találkozott a belga kormányfővel is, aki nagy értékű támogatásokat jelentett be.
Rendkívüli külügyminiszteri tanácsülést tartottak Ománban az uniós tagállamok vezető diplomatái az izraeli helyzetről. Azért a közel-keleti országban gyűltek össze, mert a tárcavezetők többsége egyébként is részt vett az EU és az Arab-öböl menti államok találkozóján, amelyen természetesen szintén szóba került a térség biztonsága.
Tovább folytatódik a magyar uniós biztos vesszőfutása, mivel kiderült, hogy senkivel sem egyeztetve közölte azt, hogy az EU leállítja a palesztinoknak folyósítandó uniós támogatásokat.
Korábban Navracsics Tibor sem tudta megerősíteni az erről szóló sajtóértesüléseket.
Néhány óra leforgása alatt saját testülete és több tagállam is cáfolta és bírálta Várhelyi Olivér uniós biztost, aki bejelentette, hogy az EU felfüggeszti a Palesztin Hatóságnak biztosított támogatásokat. Aztán kiderült, hogy ez nem igaz.
Izraelnek joga van megvédenie magát – ez a legfontosabb eleme az uniós reakcióknak, amelyeket a Hamász által elkövetett terrorcselekmény után tettek közzé. Közben az EU-s intézmények és a tagállamok elkezdték ellenőrzni, hogy a Palesztin Hatóságnak juttatott támogatások nem köthettek-e ki a terrorszervezetnél.
A magyar és a lengyel kormányfő megvétózta a Granadai nyilakozat migrációra vonatkozó részét, ezért azokat a mondatokat egy külön dokumentumba átemelve, mint az Európai Tanács elnökének a nyilatkozatát adták közre.
Az uniós bővítési fáradtságot, Koszovót és az új migrációs paktum elfogadását bírálta a magyar miniszterelnök, amikor megérkezett Granadába, az EU állam- és kormányfőinek informális találkozójára.
Az Európai Parlament megszavazhat ugyan büntető intézkedéseket Azerbajdzsán ellen a Hegyi-Karabah tartomány elfoglalása és az örmények elűzése miatt, de az Európai Bizottság aligha alkalmaz szankciókat Baku ellen, hiszen az Európai Uniónak szüksége van az azeri földgázra – fogalmazza meg a tényállást a brüsszeli Politico.
Nem állt ki a Fidesz Azerbajdzsán mellett, amelynek elnöke még együtt ünnepelte Orbán Viktorral az idei augusztus 20-át. Az Európai Parlament óriási többséggel ítélte el az azeri erőszakos fellépést Hegyi-Karabahban és a lakosság elüldözését, ám a magyar kormánypárti képviselők semmilyen gombot nem nyomtak meg, amikor erről szavaztak.
Ha létre is jön a találkozó, biztos, hogy spontán akció lesz, hiszen csak csütörtökön derült ki, hogy Zelenszkij részt tud venni a rendezvényen.
A lépés következtében a jelenleg haszonélvezői státuszban lévő országok közül többen nettó befizetőkké válnának.
Az Európai Parlament plenáris ülésén vitát tartott az EU új migrációs reformjáról. Az új rendszer felépítésére szinte mindenki szerint szükség van, hiszen a jelenlegi nem kimondottan működőképes. Azonban a részletekben egyáltalán nem értenek egyet a képviselők.
A szerb államfő attól tart, hogy Brüsszel a Banjska faluban történt lövöldözés miatt vezetne be büntetőintézkedéseket Belgráddal, illetve egyes kormányzati szereplőkkel szemben.
Az utolsó elem is a helyére került, az uniós tagállamok nagykövetei befejezték az EU új menekültügyi és migrációs törvényéről folytatott egyeztetésüket. Ez azt jelenti, hogy valamennyi jogszabályjavaslat ügyében, amelyek ebben a csomagban találhatók, van uniós álláspont. Ennek birtokában folytatódnak a tárgyalások az Európai Parlamenttel. A cél az, hogy év végére az EP-vel is közös álláspont legyen, majd pedig a következő év elején a szükséges jogalkotási lépések után a törvénycsomag hatályba is léphet.
Néhány hete megígérte az Európai Bizottság elnöke, most pedig már be is jelentették: a brüsszeli testület szubvencióellenes vizsgálatot indított a Kínából származó akkumulátoros elektromos járművek behozatalával kapcsolatban. A végeredmény pótlólagos vámok kivetése lehet az európai gyártók versenyképességének javítása érdekében.
Az Európai Bizottság alelnöke kategorikusan cáfolta azokat az értesüléseket, amelyek szerint Brüsszel engedett Budapestnek annak fejében, hogy a magyar kormány ne vétózza meg Ukrajna pénzügyi támogatását. Magyarország számára elérhető közelségbe került a hétéves költségvetés egy része, ebben azonban nincs újdonság, sőt, a határidő egy hónappal kitolódott.
Az EP az Európai Bizottság által javasolt összegnél tízmilliárd euróval többet fordítana az elmúlt három évben pótlólagosan felmerült költségek kezelésére. A Fidesz képviselői a javaslat ellen szavaztak.
Van-e esélye annak, hogy Lengyelország, Szlovákia és Magyarország újra engedélyezze az ukrán gabona importját – ennek járt utána az EUrológus. Azt találta, hogy megmerevedtek a frontok.
A hivatalos álláspontot még várják az Európai Bizottságtól, de optimisták, hogy az év végén jöhetnek a felszabadított kohéziós pénzek.
